Ez a nap is úgykezdődött, mint a többi. Lassan kialakul a kis napi rutinom. Még annyi, hogy a gyakorlást kell még valahogy stabilabban beleültetni ebbe a rutinba. Szóval reggel felkeltem arra, hogy nagyim keres. Beszéltünk is egy kicsit, arra nem is nagyon emlékszem, hogy miről, de azt tudom, hogy jó volt hallani a hangját. Örültem, hogy beszéltünk. Ezután visszaaludtam, és legközelebb anyum hívására ébredtem, hogy menjek fel msn-re. Fel is keltem. És miután rendesen kinyílt a szemem fel is be is kapcsoltam a kis gépemet, és vártam anya jelentkezését.
Jelentkezett is, ővele is jó volt beszélni egy kicsit, vagyis csak írogatni, de legalább hallani mi újság otthon.
A beszélgetések után kezdtem is neki a kis gombapörköltemnek, merthogy mára ezt találtam ki. Ha már vettem, szegény gomba ne árválkodjon a hűtőben magányosan. Kis zsírral, paprikával, hagymával össze kell ismertetni. Jó kis kapcsolat lesz abból. Rizsát gondoltam köretnek. Gondoltam egye kutya, ki kell próbálni, működik-e a rizs amit itt vettem. A jó régi recept szerint csináltam, miszerint egy pohár rizs két pohár víz, és lám működött.
Nagyon finom pörit főztem. A legjobb az egészben, hogy azóta tudok igazán őszintén, és szívből asztali áldást mondani, amióta nekem kell gondoskodni róla. Most éreztem mag csak igazán, hogy valóban van mit megköszönni. Ezt az érzést köszönöm.
A frász csak ezután jött. Kaptam a hívást, hogy vegyem fel Tillit...ő a kisebbik leánykám, és vigyem el egy bizonyos címre itt Brüsszelben. Szálljak fel a 60-as buszra és utazgassak a gyerekkel és a csomagokkal. imádkoztam is rendületlenül, nehogy eltévedjek, elbizonytalanodjak, és még az eső is eleredjen, mert az elég ciki lenne.
Felvettem Tillit, és elindultunk a nagy túrára. Megtaláltuk a buszt, felszálltunk, közben én vizsla módjára vizslattam a térképet, és kerestem, h hová is kell mennünk. Miután leszálltunk kérdezősködtünk, nézegettük a térképet, és el is találtunk a címre. Nagyon örültem, mert ez nekem így hirtelen nagy küldetés volt az ismeretlen Brüsszelben.
Ott megismerkedtem egy kedves családdal, és be is vontak a gyerekekkel való foglalkozásba, ami abban merül ki, hogy muzsikálni fogok velük gyerek foglalkozásokon.
Miután végeztem felhívtam Gergőt, hogy akkor érdekli-e a gombapörim másik fele. Persze, hogy érdekelte. Mondta, menjek be hozzá. Újabb térkép vizsgálat...remek, pont útba esik. Szeretem Brüsszelt, itt minden útba esik.
Csakhogy nem sikerült ilyen egyszerűre a dolog. Vendégség volt nála. Lányok... mindig így kezdődnek a rossz dolgok. Ki is találták hamar, hogy akkor megyünk velük táncházba. Hát...egye fene irány a táncház.
Életemben először voltam Belga táncházban. És ugyebár azokra a zenékre táncolni, amiket előtte a kis l-betűvel is hallgattunk. Volt valami bája a dolognak. Jó érzés is volt, de egyben nyomasztott is. Szinte ott éreztem őt a tömegben, ahogy néztem táncolni a lányokat.
És ugye a lányok...a kis Francia leány. Annyira nem szép, hogy elsőre beleszeressek, de annál sokkal szebb, hogy ne akarnék vele táncolni. Persze mindenki vele akar táncolni...ez elég tipikus. Mindegy...hamar megtanultam Bourrét, Skót, Mazurkát és még egy csomó mindent táncolni. Ezek nagyon különleges zenék, a legmeghatározóbb vonása a harmonika, és a különleges mozdulatok, ritmusok. Tele erotikával, és mindennel mi szem szájnak ingere. Elég meghatározó élmény volt, remélem lesz még folytatása.
Miután vége lett hazamentünk, és ittunk még egy teát. A kis Francia lányban akkor tudatosult, hogy én nem ott lakom...mi lett a vége...ha szeretnéd hazaviszlek. Hát persze, hogy szeretném...a többit meg majd hozza az élet. Hozta is. A szokásosat. Megálltunk egy.két utcával a lakásomtól, ő mondta, hogy maradjunk kapcsolatban, megadta az emailját, számot cseréltünk, én elbúcsúztam, és irány haza. Vártátok a szaftos befejezést, mi? Hát úgy ismertek Ti engem? És különben is...most kezd belemenni egy új kapcsolatba, csaknem fogom szétbombázni már most. Szóval a jókisfiú énem újfent győzött, és ennek örülök is.
Persze miután kiszálltam a kocsiból megnéztem a kis bazilikámat, megköszöntem a napot, persze rákérdeztem, hogy ezt a szitut meg hogy kell értenem. Remélem hamarosan jön a válasz.
Most itt ülök, megírom-e pár sort, lefürdök, olvasok és alszok mint a bunda.
Jó éjszakát
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése